Személyes átvételi lehetőség Budapesten
Ajándék termékminta minden vásárláshoz

Kosár

0

A kosarad jelenleg üres.

Folytatom a vásárlást
Bezár

Mindent a fényvédelemről

0 Hozzászólás
Mindent a fényvédelemről

Azt már mindannyian tudjuk, hogy a fényvédelem fontos és szükséges, de vajon tisztában vagyunk azzal, hogy pontosan mi is történik a bőrünkben az UV sugárzás hatására? Tudjuk, milyen eszközökkel védhetjük meg? Dr. Lőrincz Kende bőrgyógyász, kozmetológus szakorvos segít nekünk kicsit elmélyedni a témában.

 

Ide nekünk a D-vitamint!

A napsugárzás bizonyítottan jókedvre derít, hatására a szervezetünk D-vitamint állít elő, amely nemcsak a hangulatunkért felel, a csontok és az immunrendszer megfelelő működésének szempontjából is kiemelkedően fontos. De mielőtt bárki azért nem kenné magát, mert fél, hogy így nem jut majd elegendő D-vitaminhoz, most szólunk, hogy ettől biztosan nem kell aggódni! A napi D-vitamin szükségletünket ugyanis már körülbelül tíz perc alatt felturbózhatjuk és elég hozzá csupán két kézfej nagyságú terület. De térjünk is vissza ahhoz a ponthoz, hogy mi történik a bőrben az UV sugarak hatására.

Fotó: @Mádara

Hogyan hat a bőrünkre a napsugárzás?

Kétféle UV sugárzást különítünk el, amely eljuthat a bőrünkhöz: az egyik az UVA, a másik pedig az UVB. Míg az UVA sugarak a bőr mélyebb rétegeiben, hosszabb távon okozhatnak bőrbetegségeket, rosszabb esetben bőrrákot, illetve erősen felelősek a korai bőröregedésért, az UVB sugarak inkább a felszínt célozzák, a leégésért felelnek és sajnos ezek is növelik a későbbi daganatok kialakulásának kockázatát.  

„Az UV sugárzás a bőrsejtek örökítőanyagában, a DNS-ben okoz károsodást – kezd bele dr. Lőrincz Kende a Csalogány Orvosi Központ bőrgyógyász, nemi gyógyász, kozmetológus szakorvosa. – Normál esetben ezek a sejtek önjavító funkciójuknak köszönhetően reparálódnak, illetve amennyiben nem javítódnak ki, a menthetetlen sejtek legtöbbször - például hámlás formájában - elpusztulnak. Rosszabb esetben azonban, ha olyan génben történik a mutáció, amely a sejtosztódás fokozásáért felel, kontroll nélkül szaporodó, hibásan működő sejttömeg jön létre. Ezt nevezzük daganatnak.”

Ráadásul az utóbbi évek tanulmányai során a Yale kutatói azt is felismerték, hogy az UVA sugarak akkor sem állnak le, ha eljövünk a napról, a bőrünkben ezek még egy darabig ugyanúgy tovább dolgoznak és ki tudja melyik folyamatot hozzák létre. Nem csoda hát, hogy a szakértőkkel karöltve mindenkit arra bíztatunk: használjuk azokat a naptejeket.

 

Mi a különbség a fizikai és kémiai fényvédők között?

A fényvédők között is kétféle csoport van: elkülönítünk fizikai és kémiai fényvédőket. Míg a kémiai fényvédők a bőr mélyében dolgoznak, tehát könnyebben hatással vannak a szervezetünk (például hormonrendszerünk) működésére, ezzel szemben a fizikai fényvédők pajzsként védik a bőrt. Nem szívódnak fel, csak megóvnak minket a káros sugaraktól. „A fizikai fényvédők nem allergizálnak, nem okoznak kontakt ekcémát, nem szívódnak fel a bőrön keresztül, tehát jól tolerálhatóak, így nemcsak a felnőtteknek, elsősorban a gyermekeknek is ez ajánlott” – mondja a szakértő. Míg az SPF 30-as a sugarak 96,6 %-át, az SPF 50  98%-át szűri ki. 

Grafika @Aysu Creative Studio

Mennyi fényvédőt tegyünk a bőrünkre?

Viszont az sem mindegy ám, hogy mennyi naptejet használunk, ha nem elegendő ugyanis a mennyiség, nem is véd minket olyan mértékben a káros UV sugaraktól sem. „Lehet, hogy elsőre kicsit soknak tűnik, de igazán úgy tudjuk megóvni a bőrünket, ha régiónként külön-külön olyan 1-3 ujjbegynyi fényvédőt viszünk fel. Azért is kell erre különösen odafigyelnünk, mert az SPF besorolás is minimum 2 milligramm alkalmazása mellett érvényes” -magyarázza dr. Lőrincz Kende. Tehát hiába kenjük magunkat 50 faktoros naptejjel, ha keveset teszünk fel belőle, nem fog úgy hatni. „Az SPF (faktorszám) nagyjából azt jelzi, hogy a napégés tüneteiért felelős UV sugarak hányad része jut át és éri el a bőrt. Például egy 20 faktoros fényvédőnél körülbelül 20x több időbe telne leégnünk, mintha nem védekeznénk.”

 

Mikor mit kenjünk?

„A naptejek a felkenés pillanatától kezdve folyamatosan veszítenek a hatékonyságukból és maximum 2 órán át védenek ideális esetben – mondja az orvos. -Persze a legtöbbször az ember izzad, fürdik, törölközik, a bekent bőréhez hozzáér a ruha, de már azzal is csökkenhet egy termék hatékonysága, ha nem egyenletesen vagy ahogy már korábban említettük, nem megfelelő mennyiségben kenjük el, tehát főleg nyáron minimum érdemes egy 30-as vagy 50-es faktort használnunk, hogy valóban megóvjuk a bőrünket a káros napsugaraktól.”

A bőrgyógyász azt javasolja, aki szeretné megőrizni a bőre fiatalságát, a hétköznapokban se menjen napra anélkül, hogy legalább egy fényvédős hidratálót ne kenne magára a szépségrutinja során. Tavasztól őszig pedig legalább egy 30-as, hosszabb napon tartózkodáshoz pedig egy 50-es faktort is használjunk. Nyáron 11 és 16 óra közötti időszakban semmiképpen ne tartózkodjunk fél óránál tovább fényvédelem nélkül a napon, erősebb napsütés ellen pedig elsősorban megfelelő ruházattal (kalap, sapka, napszemüveg) javasolt védekezni. Az anti-agingben, azaz a bőrünk korai öregedésének megelőzésében ugyanis hatalmas szerepet játszik a fényvédelem.

És hogy mit tehetünk a nap okozta károkkal (pigmentfolt, dehidratált bőr, töredezett, száraz haj, roncsolódott hajszerkezet) szemben? Ez majd egy következő cikk témája lesz.